Augusztus 22 a BRICS tagállamok csúcstalálkozójának kezdete, melyen brazil, orosz, indiai, kínai és dél-afrikai vezetők vesznek részt, mégpedig legfelsőbb szinten, kivéve Oroszországot, mely Putyin helyett külügyminiszterét Szergej Lavrovot küldi az egyeztetésekre (a Putyin elleni nemzetközi elfogatóparancs miatt). A találkozó fontos esemény tehát, mert résztvevői a háborúkkal és nemzetközi konfliktusokkal teli mai helyzetben a kétpólusúvá vált világrend ellen-oldalát képviselik a nyugati demokráciákkal szemben.
Kékkel jelölve: NATO, pirossal jelölve: BRICS. (forrás: civilizationmaps.com)
A BRICS tagállamok nemzetközi jelentősége évről évre nő, hiszen gazdasági súlyuk és népességük is robbanásszerű gyarapodást mutat. Egyre inkább nevezhető összefogásuk az euroatlanti államok riválisának, annak dacára, hogy a legfejlettebbnek tartott nyugati államok olyan erős szervezetekben működnek együtt, mint a G7 (USA, Kanada, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán), az EU vagy katonai szárnyuk a NATO. Velük szemben a BRICS és partner-szervezete az SCO (Sanghaji Együttműködési Szervezet) illetve katonai szárnyuk az CSTO (Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) ma már valódi ellenpólusként jelenik meg. (Az orosz vezetésű CSTO egyre több esetben működik együtt hadgyakorlatokon és egyéb katonai ügyekben is a BRICS országokkal és a Sanghaji államokkal.)
Napjainkban a BRICS államok a világ GDP-jének már 26%-át állítják elő (a G7 államok részvétele 43%) viszont a BRICS államokban él a Föld népességének 40%-a (a G7 államok esetében ez a szám csak 10%). Még inkább árnyaltak az erőviszonyok, ha a Sanghaji kilencek közül a BRICS támogatói közé vesszük Pakisztánt és Iránt illetve a tagjelölti státuszban lévő Egyiptomot és Szaúd-Arábiát. Sőt egyértelműen ezt a pólust erősíti Észak-Korea is, (bár nem hivatalos partnerként). Így már a Föld 9 atomhatalma közül 5 tartozik ehhez a táborhoz: Oroszország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea.
Johannesburg, Dél-Afrika 2023 augusztus 22. (forrás: ndtv.com)
A BRICS és a Sanghaji Együttműködés jelenleg a világ második legerősebb gazdasági szervezete és ha katonai potenciálként is figyelembe vesszük őket, akkor bizony ott is a másodikak, egyre inkább közelítve (bizonyos téren be is előzve) az auroatlanti összefogást. A szövetség tartós működőképessége azonban kérdéses, mert rengeteg belső konfliktus is jellemzi a BRICS államokat. Kína és Oroszország között például az északi (sarkköri) és a szibériai területek kérdéseiben van viszály, míg Kína és India évtizedek óta vitatkozik szintén bizonyos területek miatt (Himalája, Kasmír) nem beszélve a gazdasági rivalizálásukról. Ez utóbbi miatt tagja India, az amerikaiak vezette Quadnak (Négyoldalú Biztonsági Szervezet USA, Ausztrália, Japán és India részvételével).
A jövő nagy kérdése lesz, hogy a BRICS államok mekkora mértékben fognak beleszólni napjaink nagy fegyveres konfliktusaiba illetve mekkora erővel és kezdeményező-készséggel terveznek erősíteni összefogásukon a fejlett nyugati államokkal szemben. Konkrétabban: növelni fogja e a három említett szervezet (BRICS, SCO, CSTO) az ukrajnai háborúban Oroszország támogatását (mely támogatás jelenleg sem csekély, ha az iráni drón-szállítmányokat és a félig titkos félig nyílt kínai gazdasági - katonai támogatásokat nézzük), illetve milyen mértékben állna Kína mellé egy esetleges Csendes-óceáni konfliktusban (pl Tajvan ügyében, mely nyílt háborúvá is fajulhat).
